Fiatal pár új otthona
Mi volt a feladat?
A feladat egy fiatal pár új otthonának megteremtése volt egy negyvenhét négyzetméteres, többnyire rossz állapotban lévő, nagy belmagasságú társasházi lakás újragondolásával. A régi, végletesen elhasznált belső tér láttán úgy tűnt, hogy az új tulajdonosok igényei csak nagyon összetett megoldásokkal elégíthetők ki, ugyanis a lakás eredeti kialakítása alapvetően szemben állt napjaink elvárásaival. A külső falak viszonylag szabálytalan formát alkottak, amelynek köszönhetően két helyiségben falbeugrások nehezítették a rendelkezésre álló tér hasznosítását, illetve a közlekedőn, az apró háztartási helyiségen és a fürdőszobán kívül mindössze egyetlen szoba állt rendelkezésünkre (igaz, ez egy világos és szép nagy szoba volt).
Mindebből olyan otthont kellett varázsolni, amelyben kellemes és jól használható konyha, ehhez tartozó étkező-részleg, valamint barátságos fürdőszoba, különálló háló és munkaegységet tartalmazó nappali is elérhető, méghozzá olyan elrendezésben, amely praktikus és otthonos hangulatot idéz. Fontos szempont volt még, hogy mindemellett jusson elegendő tér a tároló bútorok számára is, mivel a lakást nem alkalmi, hanem állandó lakhelyként kívánták használni.
Kihívások
A fiatal pár ragaszkodott az eredeti háromméteres belmagasság megőrzéséhez, ezért a belső tér horizontális megosztásával nem tervezhettünk, viszont lehetőségünkben állt a helyiségek néminemű (vertikális) átszabása. Ezt gipszkarton válaszfalak építésével valósítottuk meg. A felújítás ezen szakasza igényelte a legalaposabb tervezést és a legkreatívabb – mégis letisztult – ötleteket, ugyanis a tér efféle átstrukturálása meghatározza a lakás alapvető jellegét, amely a munka későbbi fázisaiban már nem igazán módosítható. Ügyelnünk kellett a természetes fényforrást jelentő két nagy ablakra, melyek a szoba külső oldalán helyezkednek el: ha az itt beáramló fény útját túlzottan korlátozzuk, az egész lakást sötétbe boríthatjuk, ezzel ellehetetlenítve az otthonos hangulat megteremtését. A kisebb helyiségek kialakításakor természetesen biztosítanunk kellett a lakáson belüli könnyű és ésszerű közlekedést is.
Lássuk, hogy miként sikerült ezt az elsőre talán lehetetlennek tűnő feladatot sikeresen megoldani.
Kezdetek
A közel hat méter hosszú előszobát összenyitottuk a régi fürdőszobával, amelynek helyén került kialakításra az új konyha. Az így egységessé váló légtér megszüntette az előszoba korábbi szűkösségét, illetve ezáltal jöhetett létre a konyhát határoló kellemes étkezőpult is. Emellett ez a helyiség (egészen pontosan a közlekedő szakasz) adott helyet a szükséges plusz tárolóknak is, amelyek a lakásban található tároló bútorok összesített űrmértékét az elvárásokon felüli szintre tornázták. Az előszoba-konyhából nyíló háztartási helyiség (területmódosítás nélkül) megmaradt, így tökéletes, rejtett helyet biztosít a vízmelegítőnek és a szárítógépnek.
További munkálatok
Minden további funkciót a nagyszoba területén kellett megvalósítani. Ennek érdekében a korábban egységes, nagy teret négy kisebb egységre bontottuk. A szoba egyik fele (hosszúkás téglalap alakban) osztatlan maradt, hogy az itt kialakítandó dolgozó-nappali megőrizze a tágasság élményét. Itt található tehát a fent említett munkaegység, és ide került a vendégággyá alakítható kanapé is, amely által a lakás alkalmassá vált vendégek elszállásolására.
A korábbi nagyszoba másik felében, az ablak melletti (viszonylag nagyobb) egységben egy kétszemélyes ágynak, éjjeli szekrényeknek és hálószobabútornak is helyet adó kisszobát alakítottunk ki. Ez a hálószoba, mely lehetőséget biztosít a lakáson belüli csendes visszavonulásra. Innen a válaszfalakkal létrehozott gardróbba léphetünk, amelynek tárolókapacitása szintén várakozáson felüli eredményeket hozott, és amelynek bejárata a nappaliból nyílik. (Tulajdonképpen ezen a bejáraton keresztül juthatunk a hálószobába és a gardróbba is). Ebben az ajtónyílásban tolóajtót alkalmaztunk, hogy ezzel is csökkentsük a nappali terének terheltségét.
A negyedik leválasztott téregység pedig a fürdőszoba, amely zuhanyzóval felszerelt, és amelyben a vécé is helyet kapott. A zuhanyfülke némileg átér a korábbi fürdőszoba – most már konyha – területére, ámde a konyhabútor azon részét foglalja el, amely praktikusan a legkevésbé kihasználható (egész pontosan a sarok részét). Így tehát minimalizáltuk az elkerülhetetlen helyvesztés okozta károkat. (Az említett zuhanyfülke természetesen válaszfallal határolt, a fenti leírás az alaprajzi elhelyezkedésre vonatkozik.)
Így teremtettük meg tehát a szükséges helyiségeket, de a feladat itt még nem ért véget. Eddig a pontig leginkább okos rendezésre, pontos számolásra és puritán térérzékre volt szükségünk, ami természetesen rendkívül fontos az alapok megteremtéséhez, viszont az igazi varázslat csak itt kezdődik: játszani a színekkel, a formákkal, a látható anyagokkal. Mindez nagyon izgalmas tevékenység, de tudatosság nélkül pillanatnyi elragadtatásunk szétrombolhatja a kívánt egységet és megszüntetheti a lakás harmóniáját. Pedig ezek a szempontok elsődleges fontosságúak az élettér kialakításának végső szakaszában.
Ennek szellemében választottunk egymással harmonizáló világos színeket a falak és a bútorok esetében is. A tulajdonos pár ragaszkodott a régi nagy szoba eredeti fa parkettájának megőrzéséhez (amelyet némi törődéssel remek állapotba sikerült hozni), ezért ehhez is igazodtunk. A lakás többi részének padlóburkolatát fehér műgyantából hoztuk létre. A fehér padló kiváló összhangot teremt a világos falakkal, és együttesen fokozzák a tágasság-érzetet. Azonban a túlzásba vitt fehérítés sivár hangulatot teremthet, vagy akár átcsaphat rideg világosságba is, ezért – hogy ezt a kellemetlen hatást elkerüljük – az előszoba-konyha falfelületeire zöld, leveles tapétát ragasztottunk. A zöld szín és a természetes formák életvidámságot sugároznak: ezzel az ügyes részlettel sokat emeltünk a lakás otthonosságán.
Végeredmény
Mindezek után már nagyon szépen álltunk, és talán sokak számára úgy tűnhet, hogy a belsőépítész dolga itt véget is ér. A különlegesen szerethető otthon megteremtésének azonban van még egy titka: a tökéletes összképen és a belső harmónián túl kell valami egyedi, valami különleges, ami személyessé és emlékezetessé teszi a lakást. Ebben az esetben a fürdőszoba-design lett a nem hétköznapi ismertetőjegy. A megrendelő elvárása az volt, hogy a helyiség szobaszerű legyen, ezért kerámia burkolólapok helyett itt is fehér műgyantával borítottuk a padlót, képeket helyeztünk el a falakon, illetve egy hatalmas csillár felszerelésével oldottuk meg a világítást. Az összhatás magával ragadó lett.
Végeredményben ez a felújítás – a megrendelő fiatal pár örömteli megelégedettségén túl – azzal a tanulsággal szolgált, hogy a lakás látszólag rossz állapota, csekélynek számító alapterülete és nem tökéletes felosztása együttesen sem jelenthet olyan akadályt, amely a kreatív és tudatos tervezés, valamint az ügyes és precíz megvalósítás útját állhatná. Ha tisztában vagyunk igényeinkkel, helyesen mérjük fel adottságainkat, akkor képesek lehetünk kialakítani azt a belső teret, amely számunkra valódi otthonná válhat.
